Szépen lehúzná a kormány a tényfeltáró újságírókat
Az újságírókkal akarják megfizettetni a közérdekű adatigénylésre anyagokat összegyűjtő dolgozók akár 4400 forintos órabérét, meg a fénymásolást is.
Az újságírókkal akarják megfizettetni a közérdekű adatigénylésre anyagokat összegyűjtő dolgozók akár 4400 forintos órabérét, meg a fénymásolást is.
A Jobbik hétfőn postázza azokat a megkereséseket, amelyekben az állami fenntartású energetikai cégek ötmillió forint feletti szerződéseit kérik ki.
A Magyar Posta 68 millió forintot kért volna egy képviselőtől közérdekű adatokért, az adatvédelmi hivatal elnöke szerint ilyen nincs.
Az ÁNTSZ elutasította a TASZ adatigénylését, melyet a kórházi fertőzések számának kiderítése érdekében nyújtott be, ezért a jogvédő szervezet pert indít az ÁNTSZ ellen, mert úgy véli, az ÁNTSZ jogszabálysértően titkolja a közérdekű adatokat.
A múzeum korábban csak több százezer forintért cserébe teljesített volna egy közérdekű adatigénylést a múzeum termeinek bérbeadásáról és festményeinek kölcsönzéséről, végül elálltak az összegtől.
Az Átlátszó olyan adatokat akart kikérni a Szépművészeti Múzeumtól, amelyeket amúgy is nyilvánossá kellett volna tenniük, de a múzeum szerint a kérés százezrekbe fog kerülni.
Hát csak az a probéma azzal, hogy titkossá tennék a Magyar Posta szerződéseit, hogy alkotmányellenes - az adatvédelmi hatóság elnöke szerint.
Németh Szilárd rezsibiztos új törvényjavaslata szerint visszamenőlegesen sem adja majd ki az állami Magyar Posta Zrt. azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánossága "üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna" a cégnek. Ennek okán a jogszabály lényegében mindegyik szerződésre ráhúzható, és félő, hogy mindegyik állami cégnél így járnak majd el.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara arra hivatkozva kért 3-5 millió forintot az RTL Híradótól annak megismerésére, hogy mire költik a kamarai hozzájárulást, hogy a kérés teljesítéséhez 2-3 munkatárs kéthónapos munkája szükséges, ez pedig éppen ennyibe kerül.
Az elmúlt években Kovács Ákos cégei több tízmillió forintra szerződtek állami szereplőkkel, illetve állami támogatáshoz is jutott a zenész. Az MSZP közérdekű adatigénylésben kereste meg a kormányt, hogy az eltelt öt évben pontosan milyen tevékenységért mennyi közpénzhez juthatott a zenész és cégei.
Fény derülhet arra, hogy Tarsoly Csaba hivatalos úton tájékoztatta-e Orbán Viktort a Quaestor bedőlésekor, vagy személyesen átadva magánlevélben üzent-e a miniszterelnöknek a csődbe került társaság vagyoni helyzetéről. A Quaestorból az állam még időben kivonta a pénzét, de a lakossági befektetőket jelentős kár érte.
Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a számára készült Századvég-tanulmányokat, miután a Kúria helybenhagyta a korábbi másodfokú ítéletet. A kormány még törvényt is módosított, hogy a későbbi döntések meghozatalára alkalmas adatokat nem kötelesek nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylés esetén. A nyilvánosságra kerülő tanulmányok alapján kiderülhet az is, hogy hozzáfért-e a Századvég minősített adatokhoz, noha a minősítést csak 2013-ban kapták meg ehhez.
Nyomozást rendelt el a rendőrség a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöki pályázatai miatt, ugyanis csak nagy késéssel teljesítették a bírósági ítéletet követően a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát, valamint kérdéses, hogy Török Márk elnök teljes pályázatait közzétették-e.
Egy rendelettervezet szerint legfeljebb 10 ezer forintot kérhetnének a közfeladatot ellátó szervek a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért. A rendelet október 1-jén lépne hatályba.
Megjelent a kormányportálon a közérdekű adatigénylés tervezett díjait tartalmazó előterjesztés, amelyről a Bird & Bird ügyvédi iroda tett közzé egy összefoglalót.
Sallai R. Benedeknek oldalanként tíz forintot számoltak fel a 770 ezer oldalas dokumentációért, amelyből kiderülhetne, hogyan osztott szét az állam több ezer hektár földet. A DK-tól 20 milliót kért az NFM a trafikpályázatok anyagaiért. Az októbertől hatályos új törvény alapján nemcsak az anyag-, hanem a munkaerőköltséget is felszámolhatják az állami szervek, tehát még ennél is jobban megkérhetik az árát a nyilvánosságnak.
A NAIH elnöke bízik abban, hogy a végrehajtási jogszabályok bölcs belátással korlátozni fogják a lehetséges költségtérítés mértékét, az adatbirtokos szervek tevékenységét pedig olyan jogalkalmazási kultúra hatja majd át, amely összhangban van az alaptörvénnyel.
Nettó 7,77, vagyis bruttó közel 10 millió forintot kellene a nemrég elfogadott információs törvény alapján fizetnie az LMP-s Sallai R. Benedeknek, aki közadatkéréssel fordult a Nemzeti Földalaphoz a földpályázatok ügyében.
A kormányzat egyre dühödtebben védi takargatnivalóját. De ki fogjuk perelni belőlük a piszkos titkaikat.
A kormányhívű civilek, vagyis a CÖF szerint az idegen országok zsoldjában lévő civil szervezeteknek nem is szabadna kiadni a közérdekű adatokat.